Nagyon jó köszönőm ,hogy olvashattam.

Előzmény

Válasz

2000-ben zajlott a párviadal az edinburghi bike-show után, egy Twin Cam 88-as Harley és egy vadonatúj Indian Four között – csaknem 60 évvel azután, hogy az utolsó is legördült a springfieldi futószalagról. Most pedig majd’ fél évszázaddal a gyár bezárása után Alan Forbes, skót restaurátor és kereskedõ ismét gyártja a hosszan beépített négyhengereseket.

Az Indian Dakota erõforrása az a Svédországban készült, 1845 cm3-es Wiking-blokk, amit Sture Torngren, Mikael Jonsson és Björn Johansson 1997 márciusában elõször mutatott be Daytonában. A négyhengeres alapja eredetileg egy Volvo-karterház VW Bogár-hengerekkel és saját készítésû hengerfejjel. A négysebességes váltót BMW-alkatrészekbõl szerelték össze, a vezérmûtengely, a fõtengely, a dugattyúk és a hajtókarok is a Volvótól
származnak.

A futómû a Wiking dupla bölcsõváza köré épült, 59 fokos villaszöggel és 1740 milliméteres tengelytávval. Elöl a Harleykban használt Showa-villa, 16 colos kerék, Avon Roadrunner gumi és egytárcsás, kétdugattyús H-D-fék lett beszerelve.

A Harleyra emlékeztet az az érzés is, ahogy helyet foglalunk a nagy, rugózott nyeregben a széles tank mögött, de ahogy életre kel a nagy négyhengeres, már tudjuk, hogy itt valami egészen más vár ránk. A gázlökésekre úgy dõl félre a hosszában beépített erõforrás, mint egy Guzziban, de alapjáraton teljesen egyenletes és nyugodt hang árad a kipufogóból. Ez a prototípus 60 lóerejével még rugalmasabbra lett hangolva a késõbbi széria 74 lóerõs változatához képest, és egybõl feltûnik az alacsony fordulatszámszint. A motor 3800-nál éri el a legnagyobb teljesítményét, 2650-nél pedig 168 Nm-es maximális forgatónyomatékát.

Már alapról finoman veszi a gázparancsokat, és igencsak meghúzza a karunkat, ha ütközésig nyitjuk a gázt. 325 kilójával alig nehezebb a Harley Fat Boynál, és 175 km/órás végsebességével igencsak feladja neki a leckét. Ezt igazolta Forbes versenye is egy barátja vadonatúj Harleyja ellen az edinburghi bike-show után. A futómûve nagyon kényelmesre hangolt, ezért a kanyarokban jóval a gumik tapadáshatára elõtt leérnek az alkatrészek.

Forbes 23 500 fontot kér a nagyon finoman kidolgozott gépért, és ha vannak is, akik soha nem vásárolnának egy Skóciában készült Indiant, ugyanannyian vannak, akik azt mondják: ugyan ki más tudott volna az eredetihez ennyire közelit készíteni, mint ez a megszállott és aranykezû Indian-restaurátor.

Válasz