Szabadkígyósról

Szabadkígyós község a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, délre található. Vasútállomása a Békéscsaba- Kétegyháza-Bukarest vonalon helyezkedik el, buszközlekedése jó. A megyeszékhelyre 28, Gyulára 6 buszjárat indul naponta. A szántóföldek értéke 22-45 aranykorona közötti. A község határában 4773 hektárnyi természetvédelmi terület található. A szabadkígyósi puszta-amely a Békéscsabától délre elterülő puszták és tanyák világával ismertet meg bennünket-kedvelt kirándulóhelye a környéken lakóknak. Szabadkígyóstól délre terül el a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet, benne a "Nagyerdő", a "Kígyósi legelő" és a "Nagygyöp" elnevezésű mozaikos szerkezetű, az Ős-Maros feltöltött folyóágaitól szabdalt szikes löszpuszta, amely ma már ritka pusztai növény- és állatfajok élőhelye. Itt halad keresztül a Kígyósi főcsatorna. Különleges tájképi hatásuk mellett a ritka sztyeppnövények menedékei a változatos méretű-leginkább rézkorinak tartott-kurgánok, az úgynevezett kunhalmok. A pusztától délre tanyamúzeum várja a kirándulókat, amely közigazgatásilag Gyulához tartozik.1949-1980 között, míg Békés megyében csökkent a népesség, Szabadkígyóson minden általánosan érvényes tendencia ellenére majdnem megkétszereződött (1419-ről 2738 főre). Ebben az alföldi kistelepülésekre jellemző tendenciában a születések számának növekedése és a pozitív bevándorlási mérleg is szerepet játszik. Az január elsejei adatok szerint a településnek 2857 lakója volt. A Békés Megyei Munkaügyi Központ a községben 1997 végén 135 munkanélkülit tartott nyilván. Szabadkígyóson az óvodát, az iskolát, a művelődési házat és a napközis konyhát is magába foglaló ÁMK működik. A művelődési ház ad otthont az iskola szakköreinek, a községi könyvtárnak, a civil szervezeteknek és a környék népdalkincsét őrző. napjainkban is aktívan működő Szabadkígyósi Pávakörnek. A pávakör egy évtizednyi múltra tekint vissza. Picéjében ifjúsági klub működik. A munkalehetőségek terén az aktív keresők 80%-a ingázó. Szabadkígyós fejlődésében a fékezőerő a vállalkozások fejletlensége. A községben dolgozó kisiparosok, egyéni vállalkozók száma meghaladja a 100-at. 1998 elején összesen 163 egyéni és társas vállalkozást tartottak nyilván. Szabadkígyóson nem működik mezőgazdasági szövetkezet, de a közigazgatásilag Szabadkígyóshoz tartozó, kárpótlások során magántulajdonba került földekből jelentős területeket bérel az újkígyósi Aranykalász és a Növénytermesztő Szövetkezet.

A település története

A település már a honfoglaláskor is lakott volt. Az első írásos adat azonban csak 1398-ból származik. Ebben az időben kendertermeléssel foglalkoztak az itt élők. A korábban Zaránd megyéhez tartozó Kígyóst, mely 1566 előtt a Kégyós nevet viselte. 1512-ben Ajtóssyakak köszönhetően békés vármegyéhez csatolták. Amikor a Törökök elfoglalták a környékbeli várakat, a lakosok mindannyiszor elmenekültek, a település majdnem teljesen elnéptelenedett. Az új földesúr, Harruckern báró magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette be a hajdani Ókígyóst és környékét. A XVIII. század végén a Harruckern család fiúágon bekövetkezett kihalása után a Wenckheimek házasodtak be a dinasztiába örökölve ezzel a gyulai és békési rátát, amelyhez a kígyósi puszta és Doboz falu is tartozott, ahonnan az egész uradalmai irányították. E család nevéhez fűződik az ókigyósi major kialakítása. Szabadkígyós jelentős nevezetessége a Wenckheim kastély és park, melynek építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (1849-1924) kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ié épült német neoreneszánsz stílusban. A kor neves építészének a nevéhez azonban nemcsak a kastély épületének tervezése és kivitelezése fűződi, hanem a még ma is meglévő magtáré és a családi kriptáé (építője: id. Czigler Antal) is. Az I világháború után az uradalom hanyatlásnak indult. 1924 után csak Wenckheim József maradt a kastélyban két fiával, Dénes Szigfriddel és Krisztiánnal, de 1944-ben ők is elhagyták a birtokot, külföldre menekültek a háború elől. A fiúk édesanyja Dénesi grófnő is a kastélyban élt.1945 tavaszán a Wenckheim kastélyba Szobek András Békés megyei főispán utasítására áttelepítették a Békéscsabai Felsőmezőgazdasági Iskolát, ami körül tangazdaság és gépállomás létesült. Ma Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet, amelyben iskolatörténeti és Wenckheim családtörténeti múzeum látható. Igen fontos kulturális érték. Szabadkígyós, vagyis Ókígyós major közigazgatásilag Újkígyóshoz tartozott. 1950. január 1-je jelentős dátum a közég történelmében. Ekkor vette fel a hajdani Ókígyós a Szabadkígyós nevet.
Műemlékek

Szabadkígyósnak nincsenek fél ezeréves vagy annál idősebb építészeti emlékei, hiszen az alföld természetes építőanyagai nem dacolhatnak korlátlanul az idővel. A történelmi múltunk megpróbáltatásai sem kedveztek az elődeinknek, így nem gondolhattak arra, hogy messzi hegyekből hozott kövekből hosszú életű házakat hagyjanak az utódokra. Ami itt állandó, amin nem fog az idő, ez a széles rónaság. A 4800 hektáros terület a szikes puszták ősi növény-és állatvilágának maradványait őrzi. A mozaikszerűen megmaradt ősgyepmaradványokon értékes, ritka fajok élnek. Az itt megfigyelt madárfajból mintegy 90 itt fészkelő; ezek közül számos Európa-szerte ritka ragadozó madár talál itt háborítatlan táplálkozási adottságokat. Egyik jelentős állatfajunk a szürke marha, ami ősi büszke tartásával ismét lakja a pusztát. A falu határába érve megpillanthatjuk a Szabadkígyósi Római Katolikus Kápolnát, amit 1844-ben Wenckheim József Antal építetett klasszicista stílusban. A kápolna terveit ifj. Cziegler Antal készítette. A kis dombon álló kápolna egyhajós, homlokzati toronnyal, egyenes szentélyzáró résszel. A szentélynél a hajó keskenyebb, két oldalán sekrestye és oratórium is csatlakozik a kápolnához.

A másik fontos műemlék, amit a Wenckheimektől örököltünk, az a Wenckheim-kripta, ami Ybl Miklós tervei alapján készült 1850 körül. A belső tér görögkereszt alaprajzú, a központi négyzet fölűről, a tetőn átkapja a megvilágítást. Az oldalszárnyak a koporsók elhelyezésére vannak kiképezve.

Magtár, amit Ybl Miklós tervezte 1850 körül. Az épület belső tere négy tárlószintes, födémszerkezet és tartóoszlopai fából készültek.

Szabadkígyós legfontosabb építészeti remekműve maga a Wenckheim kastély és kastélypark. A szabadon látogatható kastélypark 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. E terület históriája és a mai viszonyok kialakulása szorosan egybekapcsolódott a kígyósi puszta, majd a gróf Wenckheim család és a kastély történetével. A park kialakítását az építkezéssel egy időben kezdték. Az eredeti park területe 44 kat. Hold volt, melynek jelentős részét erdő borította. A jelenleg is látható tölgyek és platánok részben már az építkezés idejében is kifejlett, szép példányok lehettek. A kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület keleti szárnyán találjuk a kápolnát. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. A földszint termeiben márvány kandallók díszlenek, amelyekben tűz sohasem égett. A torony kb. 40 méter magas, kilátó terasszal körbefogva. A kastély nagy földszinti helységei: a mennyezetig faborítású ebédlő és könyvtár, a kis-és a nagyszalon, a kerek torony alsó szintjén pedig a dohányzó. Az emeleten lakosztályok, vendégszobák sorakoznak. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló-és cselédszobák. A hintóval a jelenlegi bejárati úton hajtottak be egész a folyosó alá. Itt kiszállva, a lépcsőházba értek, míg a kocsi egyenesen továbbhajtva beállhatott az istállóba. Az istálló és a kocsiszín-két egymással szemben álló épület-ma is látható, csak közé egy modern zárt folyosó épült. Az egész kastély alápincézett. A téglából boltozatosan készült pincébe "lóré" vasúton szállították ide a kertészetből a tárolásra szánt élelmiszert. Az építkezés során az alapokból kikerülő földmennyiségből óriási teraszt építettek a kastélyt építettek a kastély főhomlokzata elé, mely szép vonalvezetésű támfallal néz a franciakertre.

A kastély-melyben 1945 óta működik iskolánk, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet- elhasználódott. 1958-ban ugyan történt egy nagyobb felújítás, de a 120 éves kastély teljes egészében felújításra szorul. A kastélypark növény-és állatvilága igen gazdag. A kastélyparkot az itt található őshonos erdőspusztai növénytársulásra alapozták.

A Wencheim-Czigler emlékű, amelyet 2000. augusztus 20-án adták át a majori sorházaknál található. Szenti József templom 1997-ben épült meg a község központjában.

Kossuth Lajos emlékmű ami a Szabadkígyósért közalapítvány jóvoltából készült el 2000.március 15-re.

Válasz